Abstract
Az írás azokról a morális szempontból kétes praktikákról szól, amelyekkel a vízépítési megaprojektek tervezői és építői szereznek politikai és pénzügyi támogatást ambíciózus terveik számára. A bős-nagymarosi dunai vízerőműveknek, a rajnai Nagy Elzászi csatornának és sok más megaprojektnek a története számos példát kínál a manipulációra, mint például az ésszerű tervezési korlátok túllépése, a projektek költségeinek az alultervezése, a közjóra való alaptalan hivatkozás, hamis ígéretek a hasznokról, politikusok ígért sikerek riválisaikkal szemben, az érveknek az éppen uralkodó politikai ideológiához való idomítása, a kritikák elnyomása vagy cenzúrázása. Az efféle praktikák számos esetben sikerrel járnak, és a káros gazdasági, ökológiai és társadalmi következményekkel járó megaprojektek felépülnek. A kevés kivételek közé tartozik a Nagy Elzászi oldalcsatorna (a felénél abbahagyták) és a bős-nagymarosi projekt (a nagymarosi építkezést leállították és helyreállították a Duna szabad folyását).
[A teljes szöveg angolul itt érhető el.]
***
Hivatkozás
Vargha, J., 2015. The Enforcement of the Self-Interests of Nature Transformers. In L. Zsolnai, ed. The Spiritual Dimension of Business Ethics and Sustainability Management. Cham: Springer International Publishing, pp. 143–157. Available at: http://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-319-11677-8_12.